2014 a cégtörlések éve volt

2015-01-08

Több, mint 41 ezer cég szűnt meg 2014-ben Magyarországon, ez lényegében 25 százalékos növekedés a megelőző évi 33 ezerhez képest. A törlések számának növekedésével párhuzamosan az új alapítások mértéke folyamatosan csökken, így egy év alatt közel 12 ezerrel esett vissza a működő cégek száma az országban. „Jó irányban haladunk, de még mindig a kis cégek országa vagyunk" – mondja az adatokat közzétevő Opten igazgatója, Tóth Tamás.

41 000 felett állt meg az éven belül megszűnő cégeket mutató számláló december 31-én. Ez csaknem 25 százalékos növekedés a megelőző év 33 000 törölt cégéhez képest. A folyamatot a másik oldalon mérsékelt cégalapítási kedv kíséri, a két hatás pedig együtt oda vezetett, hogy év végén közel 12 ezerrel kevesebb működő vállalkozás volt Magyarországon, mint egy évvel korábban.
 
„A cégek számának csökkenése önmagában nem jelent problémát, hiszen számos szigorító intézkedés született a cégjogi környezetben, és a jogalkotók nem titkolt célja volt a gazdaság szürke zónájának leépítése. Annál inkább probléma, hogy igazi áttörés nem született, továbbra is rendkívül magas a fluktuációs szint” – mondja Tóth Tamás.
 
„A gazdasági növekedés rendkívül differenciált szektorális teljesítmények eredménye. Egyrészt a beruházások jelentős része költségvetési forrásból származik, és viszonylag kevés szereplőt érint, másrészt a tartósan gyenge forint ugyan kedvez a nagyobb exportáló cégeknek, de kedvezőtlen a kisebb – hazai piacra termelő – importáló cégeknek. A cégjogi és gazdasági folyamatok együttesen rekordszintű cégtörlési számhoz vezettek 2014-ben” – fejtette ki az Opten ügyvezetője. Ezt támasztja alá, hogy bár a felszámolás még mindig a vezető oka a cégek törlésének, ezek aránya az összes megszűnésen belül 40 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan a végelszámolással megszűnő cégek száma a 2011-es 4 300-ról idén 7 000-re emelkedett, a cégbíróság által indított kényszertörlések száma pedig a tavalyi 15 ezerről 30 ezer fölé ugrott.
 
Mivel a kényszertörlések – amikkel a cégbíróság megpróbálja kiszűrni a nem működő cégeket a 600 ezres magyar cégvilágból – rendszeresen torkollnak felszámolásba, ezen eljárások gyarapodása magával vonja a felszámolások számának emelkedését is. Ez már most is látszik a rendszerben, a 2013-as rekord alacsony felszámolást hozó év után tavaly 29 százalékkal 17 431-re emelkedett az induló felszámolások száma. „Ez azt jelzi, hogy csökkenő szerepük ellenére néhány évig még biztosan ezek lesznek a meghatározóak a megszüntetéshez vezető eljárások között” – mondja az igazgató.
 
A megszűnések számának növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb új cég alakul az országban. A 2011-es 50 ezres csúcs után idén már „csak” 29 171 vállalkozást jegyeztek be a cégbíróságon, így a működő cégek száma 12 ezerrel csökkent. Ez azt mutatja, hogy részben elérték a céljukat a cégvezetők felelősségét szigorító, valamint a jegyzett tőke minimumot érintő jogszabályváltozások. A 29 ezres éves cégalapítási szám még továbbra is irreálisan magas egy 10 milliós lakosságú országban. A helyzetet tovább színesíti, hogy az újonnan alapított cégek jelentős része korábbi vállalatokhoz is kapcsolható, ami azt jelzi, hogy továbbra is sokan próbálnak tiszta lappal új céget alapítani, és korábbi vállalkozásukat (sokszor tartozásokkal együtt) hátrahagyni” – mondja az Opten ügyvezetője. "Az elmúlt néhány évben több kisebb szigorító cégjogi intézkedés is született, amelyeknek az együttes hatására mára megállt a cégvilág terebélyesedése, és egy nagyon lassú tisztulási folyamat indult meg. Csakhogy ezek a jogszabályok értelemszerűen növelik az adminisztrációs terheket a vállalkozások és az államaparátus oldalán is, ezért igazi áttörést csak a cégkultúra változása hozhatna" – mondja az igazgató.
 
A hazai trendeket jól jellemzi az Opten – Cégfluktuációs Index (Opten – CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. A 2014-es CFI-ben a cégtörlések domináltak, és a csökkenő cégalapítási szám ellenére 2011 után újra 13 százalék fölé emelkedett az értéke. Regionális bontásban 2014-ben a legstabilabb megyék közé tartozott Pest (Budapest nélkül), Tolna és Vas megye, a legnagyobb fluktuációt pedig Fejér, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben mérték. Ágazati kitekintésben továbbra is a infokommunikációs szektor, valamint a kutató és tanácsadó cégek voltak stabilak, míg kiemelkedően magas volt fluktuáció az építőiparban és a vendéglátásban.
 
Amennyiben a gazdasági folyamatokban jelentős változás nem lesz és a cégjogi környezet is stabilizálódik, akkor 2015-ben a cégtörlések száma várhatóan tovább növekedik 45 ezer környékére, a cégalapítások számának csökkenése pedig megáll és 30 ezer körül stabilizálódik, míg a felszámolások száma 20 ezer körül lesz. „Hosszabb távon a gazdaság versenyképességnek javításához nagyban hozzájárulna egy valamivel kiszámíthatóbb környezet. A vállalkozók gazdaságba vetett bizalmának növelése és az üzleti etika szintjének javítása egy olyan terület, amely jelentős kiaknázatlan potenciálokat szabadíthatna fel” – mondja Tóth Tamás.
 
Cégtörlések, alapítások és felszámolások számának alakulása
Időszak Alapítások száma Megszűnések száma Felszámolások száma Opten – CFI
2010 46 995 27 751 17 285 15,17 %
2011 50 357 24 142 20 156 14,76 %
2012 38 503 26 991 22 577 12,67 %
2013 33 155 33 308 13 471 12,91 %
2014 29 171 41 126 17 431 13,70 %
2015* 30 000 45 000 20 000 14,00 %
 *Előrejelzés
 
Az Opten – CFI megyénként (2014)
Megye Alapítások száma Megszűnések száma Opten – CFI
Főváros 13 361 15 696 14,22 %
Baranya 670 1 497 13,74 %
Bács-Kiskun 1 065 1 876 15,22 %
Békés 433 682 13,40 %
Borsod-Abaúj-Zemplén 965 1 941 15,08 %
Csongrád 853 1 250 13,75 %
Fejér 839 1 877 16,44 %
Győr-Moson-Sopron 998 1 368 12,69 %
Hajdú-Bihar 1 056 1 407 12,96 %
Heves 524 861 14,38 %
Komárom-Esztergom 711 1 187 14,74 %
Nógrád 245 505 17,19 %
Pest 3 926 4 593 10,93 %
Somogy 479 842 13,11 %
Szabolcs-Szatmár-Bereg 854 1 542 16,61 %
Jász-Nagykun-Szolnok 486 934 14,85 %
Tolna 270 470 10,59 %
Vas 346 603 11,32 %
Veszprém 600 1 022 13,23 %
Zala 490 973 14,48 %
Összesen 29 171 41 126 13,70 %

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.