Már novemberben megdőlt az éves cégtörlési rekord

2013-12-09

Már novemberben 30 ezer fölé emelkedett az éven belül megszűnő cégek száma Magyarországon, és ezzel megdőlt a 2010-es negatív rekord. A mostani cégtörlési hullám még a 2012-es felszámolási és végelszámolási dömping eredményeként dübörög végig a gazdaságon. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint a kft.-k kötelező törzstőkeemelése jövőre új végelszámolás-cunamit indíthat el.

A változó jogszabályi környezet mindig is fontos tényezője volt és lesz a cégstatisztika alakulásának. A tavaly bevezetett kényszertörlés jogintézménye alapján egyre több céget törölnek már most is, de a novemberi 2812 megszűnéshez vezető eljárások listáját mégsem ez, hanem a felszámolások vezetik csaknem 1576 esettel, amit a végelszámolások követnek 479-cel. „Nem vitás, hogy a hatóságok által kezdeményezett kényszertörlések idővel átveszik a vezető szerepet a megszűnéshez vezető okok között, de addig még valószínűleg tanúi lehetünk egy újabb végelszámolási hullámnak is” – mondja az Opten igazgatója.

Az igazgató szerint ugyanis a ma működő kft.-k közül több mint 180 ezer céget érint az a jogszabályi változás, amely szerint az ilyen kft.-k törzstőkéjét 2016 márciusáig 3 millió forintra kell emelni. „A cégek 25 százaléka valószínűleg gond nélkül képes lesz a tőkeemelésre, és a tulajdonosok jó eséllyel meg is hozzák a szükséges döntést a költséges átalakulás helyett. A társaságok többsége ugyanakkor vélhetően vagy az átalakulás, vagy a végelszámolás mellett fog dönteni. A hazai gyakorlatot és üzleti morált ismerve biztosra vehető, hogy lesznek olyan cégek is, amelyek csak az átalakulás és a banki igazolás pillanatában fognak rendelkezni a megfelelő jegyzett tőkével, utána pedig már csak a nehezen nyomon követhető házipénztárban lesz meg a megfelelő összeg” – mondja Tóth Tamás.

Az érintett kft.-k 75 százaléka ugyanis 10 millió forint alatti árbevétellel működik, illetve jelentős részük kényszervállalkozás, így számukra nyilvánvalóan nehézséget fog okozni a törzstőke felemelése. Az intézkedés pozitív hatásai közé sorolandó, hogy a cégek egy bizonyos körében a tulajdonosok képesek lennének, de nem akarják majd végrehajtani ezt a változást, hiszen ezzel megemelkedik a tagok felelőssége – és vesztenivalója is – a társaságban. „A felelős, de anyagiakban korlátozott cégtulajdonosok feltehetőleg a betéti társasággá alakulás mellett döntenek, a passzívabb vagy a további működést túl kockázatosnak ítélő tagok azonban várhatóan a végelszámolást választják. Nehéz megbecsülni, hogy ez mikor jelenik meg a cégstatisztikában: a végelszámolások növekedése feltehetően már 2014-ben megindul, de inkább 2015-ben érezteti majd hatását a törlések alakulásában” – mondja az Opten ügyvezetője.

Némiképp meglepő módon októberben erős emelkedést mutatott az új cégek száma is az ágazatban, de a 391 cégalapítás még mindig messze elmarad mind a megszűnések, mind a korábbi alapítások számától. „Úgy tűnik, a kedvezőtlen piaci környezet és a nagyobb hatósági szigor huzamosabb időre véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy egy megszűnő cégre egynél több új társaság alapítása legyen az ágazat válasza” – mondja Tóth Tamás.

Novemberben ismét kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt, így folytatódik a társas vállalkozások számának lassú eróziója. „Bár a gazdaság az élénkülés jeleit mutatja, a folyamat még biztosan nem olyan kiterjedt, hogy érdemben növelje a vállalkozási kedvet” – mondja az Opten ügyvezetője. Ezt támasztja alá az is, hogy még a növekedési kilátásokat jól jellemző építőiparban sem emelkedik a működő cégek száma.

Az Opten előrejelzése alapján 2013 negyedik negyedévében a cégtörlések száma több mint 3000-rel haladhatja meg az újonnan alakult cégekét. Az Opten – CFI (ami egy adott időszakban alapított és megszűnt cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működő vállalatokéhoz) körülbelül 2 százalékponttal emelkedhet az előző negyedévhez képest, és 1,3 százalékponttal a tavaly ilyenkor mért értéknél is magasabb lehet.

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.