Mind többször veti be a kényszertörlést a cégbíróság

2014-11-12

2014 februárja óta tartósan háromezer fölött van a havonta megszűnő cégek száma, októberben pedig meghaladta a négyezret is. Az év egészében több mint negyvenezer cégtörlésre lehet számítani, ami 20 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest.

Októberben összesen 4069 céget törölt a cégbíróság, ez a legmagasabb érték, amit valaha láttunk a magyar cégstatisztikában. A megszűnő cégek száma 2014 februárja óta tartósan meghaladja a havi háromezret, és folyamatosan emelkedik. Év végére 40 ezer fölé kerülhet az éven belül megszűnők száma, ami bő 20 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest.
 
„A mostani számok év eleji előrejelzésünknek megfelelően alakulnak. Az adat tehát nem meglepő, a megszűnéshez vezető okok vizsgálata viszont annál izgalmasabb – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója. – Az előző év második fele óta havonta 1500-2000 cég szűnt meg úgy, hogy a törlést felszámolási eljárás előzte meg. Az elmúlt három hónapban azonban összesen 3200 ilyen esetet regisztráltunk, ami azt jelenti, hogy a megszűnési okok között gyors ütemben szorul vissza a felszámolás” – mondja az Opten ügyvezetője. Tóth Tamás szerint ez alapvetően annak köszönhető, hogy lassan kifut a rendszerből a 2012-es nagy felszámolási hullám hatása, az akkor indult eljárások idén az első félévben zömmel lezárultak.
 
Lassan, de biztosan emelkedik ugyanakkor a végelszámolással megszűnő cégek száma: az októberi törlések közül 674 következett be ilyen eljárás eredményeként. Az ügyvezető szerint örvendetes, hogy a megszűnéshez vezető eljárások között nő a végelszámolások szerepe, hiszen ez az eljárástípus jelenti egy társaság megszűnésének legtisztább módját. „A törölt cégeken belül a végelszámolással megszűnt vállalkozások arányának növekedése dicséretes, ugyanakkor az arány még mindig csak 16 százalék, ami azt jelzi, hogy érdemi áttörés nem született a hazai üzleti etikában” – mondja az Opten igazgatója.
 
Az induló eljárások között 2014-ben már a kényszertörlés dominál: 2013-ban egész évben 16 500 ilyen határozatot hozott a cégbíróság, most azonban csak az elmúlt 3 hónapban több mint 8800-at. Ez is azt mutatja, hogy a hatóságok elkötelezték magukat a rendelkezésükre álló eszközök alkalmazása mellett.
 
A kényszertörlések jelentős része ugyancsak felszámolásban végződik, ha az adott cégnél adósságot talál a hatóság. Ez alátámasztja a kényszertörlés intézményének létjogosultságát. Rossz hír ugyanakkor a gazdaság többi szereplőjének, hogy a cégfluktuáció és a kifizetetlen számlák továbbra is jelentős kockázatot jelentenek.
 
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az eddig közzétett adatok alapján várhatóan kismértékben csökken vagy stagnál a negyedik negyedévben. A megszűnések száma a harmadik negyedévben jóval az alapításoké fölött lesz.
 

 
Az Opten – CFI megyénkénti eloszlását vizsgálva októberben a legalacsonyabb értékeket Vas, Tolna és Veszprém érte el. Ezzel szemben a legrosszabb mutatók Bács-Kiskun, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtek. Érdekesség, hogy ebben a hónapban jobban szóródtak az Opten – CFI értékei a szokásosnál: 12 átlagon felül teljesítő és négy átlagosnak mondható megye volt, és mindössze négy megye ért el az átlagnál rosszabb arányt.
 


Az Opten – CFI megyénként, 2014. október
Megye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten – CFI
Vas 18 47 13 9,34%
Tolna 27 35 17 10,75%
Veszprém 50 68 51 11,72%
Baranya 52 104 78 12,04%
Pest 301 547 171 13,10%
Borsod-Abaúj-Zemplén 77 131 43 13,23%
Jász-Nagykun-Szolnok 33 75 35 13,54%
Csongrád 65 109 22 13,66%
Heves 35 75 43 13,88%
Békés 28 68 34 13,92%
Zala 34 83 32 14,13%
Hajdú-Bihar 78 148 51 14,30%
Somogy 38 86 20 15,12%
Győr-Moson-Sopron 85 148 41 15,15%
Komárom-Esztergom 56 104 8 15,17%
Fejér 52 159 49 15,85%
Főváros 1135 1653 850 16,54%
Bács-Kiskun 82 200 54 17,53%
Nógrád 25 39 9 18,08%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 73 180 85 21,43%
ÖSSZESEN 2344 4059 1706 15,13%
*Újonnan indult eljárások

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.