Ptk változás tájékoztató

A Ptk. jelzett változásai az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény („Mód. tv.”) rendelkezései értelmében 2013. július 1. napjától lépnek hatályba.

1. A PÉNZTARTOZÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE

1. A Ptk. – a Mód. tv. által beiktatott – új rendelkezési értelmében a pénztartozásokat főszabályként a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni, amennyiben a felek a szerződésben a teljesítés idejét nem határozták meg.
2. A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha
   • a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
   • nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja;
   • a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

1.1. Törvényi vélelem a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetében

Harminc (30) napot meghaladó fizetési határidő a felek által kötött szerződésben megállapítható, azonban – főszabályként – a fizetési határidő a hatvan (60) napot nem haladhatja meg, ugyanis a hatvan (60) napot meghaladó fizetési határidőt a Ptk. hatályba lépő rendelkezése értelmében az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni.

1.2. Megtámadási jog

Az 1.1. pontban részletezett, hatvan napot meghaladó fizetési határidőt tartalmazó szerződési feltételt a jogosult megtámadhatja.

Amennyiben a tisztességtelen feltétel általános szerződési feltételként meghatározott, azt megtámadhatják a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezetek is.

2. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÉSEDELMIKAMAT-SZÁMÍTÁS MÓDOSULÓ ÉS ÚJ SZABÁLYAI

2.1. A késedelmi kamat mértéke

A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor tehát a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

A késedelmi kamatot kizáró szerződéses rendelkezés csak abban az esetben megengedett, ha a kötelezett a késedelem idejére egyébként kötbér fizetésére köteles. Minden egyéb esetben semmis a késedelmi kamatot kizáró rendelkezés.

2.2. Behajtási költségátalány

Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az előzőekben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.

2.3. Törvényi vélelem és megtámadási jog

A késedelmi kamat mértékét a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékékétől eltérően, a késedelmi kamat esedékességét az 1. pontban meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.

Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezetek is megtámadhatják.

3. A HATÁLYBA LÉPŐ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA

Az előzőekben foglaltak alapján felhívjuk szíves figyelmüket, hogy szerződő partnereikkel kötött megállapodásaik teljesítése, illetve a szerződésekből eredő követeléseik tekintetében 2013. július 1-től már az új szabályok alkalmazandók mind a teljesítési határidő, mind a késedelmikamat-számítás vonatkozásában.

Megjelenés dátuma: 2013. június 18.