Tovább robog a gasztro biznisz, de kevesebb szereplővel

2016-11-30

Jelentős forgalomnövekedéssel zárták a 2015-ös évet az előző évhez képest az éttermi vendéglátással foglakozó hazai vállalkozások, ami optimizmusra adhat okot a jövőre vonatkozóan is – nyilatkozza Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Úgy látszik, a gasztronómia iránti érdeklődés nem lanyhult az elmúlt években, és mind a külföldi turisták, mind a hazai lakosság egyre több pénzt hagy az éttermekben és az egyéb vendéglátóipari egységekben. A szektor összárbevétele 2015-ben 387 milliárd forintról 457 milliárd forintra emelkedett. Ilyen mértékű növekedésre nem volt példa az elmúlt években. Ugyanakkor még mindig a vendéglátás számít az egyik legkockázatosabb szolgáltatási ágnak, amit a veszteséges vállalkozások magas aránya is jól mutat. 2013-ban a veszteséges cégek aránya a szektoron belül 35,9 %-on állt, 2014-ben 33,1 %-on és 2015-re lecsökkent 31.6 %-ra, ezt a kedvező tendenciát azonban árnyalja, hogy időközben, 2013-2015 viszonylatában, 143 darab céggel kevesebb működik a szektorban. Az idei évben pedig tovább csökkent a piaci szereplők száma, jelenleg 16 839 darab ilyen vállalkozás van Magyarországon.
Éttermi, mozgó vendéglátást végző cégek adatai
 
Év Cégek darabszáma Veszteséges cégek darabszáma Veszteséges cégek aránya Árbevétel összesen (eHUF)
2013 18 042 6 469 35,9 340 730 268
2014 18 207 60 33 33,1 387 474 185
2015 17 899 5 672 31,6 457 807 566
 
Hasonlóan a hazai céges struktúra egészéhez, az éttermi vendéglátás területén is nyomasztó a főváros túlsúlya. Jelenleg a működő cégek 39,6 %-a Budapesten végzi tevékenyégét, viszont a veszteséges cégek aránya esetükben az országos áltagnál némileg kedvezőbb, 26,5%-os. Ennek oka elsősorban az, hogy a budapesti vendéglátóhelyek kevésbé kitettek a viszonylag rövid nyári szezon okozta hektikus forgalomnak, mint például a balatoni és más vidéki éttermek.

Az ágazatot sújtó munkaerőhiány egyelőre nem látszik a hivatalos cégadatokban. Az érintett vállalkozások alkalmazotti létszáma 2013-ban 68 761 fő volt, ami 2015-re 75 191 főre emelkedett. Idén pedig 77 845 fő alkalmazottról számoltak be a vállalkozások. Valószínű azonban, hogy ennek oka az, hogy a fokozott munkaügyi ellenőrzéseknek köszönhetően sok vendéglátó cég bejelentette az eddig feketén foglalkozatott munkavállalóit, és a munkaerő elvándorlás is azok körében terjed el nagyobb számban, akiket eddig sem hivatalosan foglakoztattak, hanem elsősorban nyáron, szezonális jelleggel feketén vállaltak konyhai kisegítői vagy felszolgálói munkát valamelyik étteremben vagy büfében.

A szektor jövőbeli teljesítményét a turizmus fejlődése, a belső fogyasztás alakulása és a szektor munkaerő problémájának lehetséges megoldása fogja meghatározni a következő években. A 2017-ben életbe lépő új cafetéria szabályozás, a SZÉP kártyán belül vendéglátásra költhető összeg (150 000 Ft/év), rekreációs éves keretet (450 000 Ft/év) meghaladó részére eső, adóterhének 34,51%-ról 49,56%-ra emelésével biztosan nem fogja a keresletet bővíteni. Ugyanakkor amennyiben a jövőre prognosztizált reálkereset növekedés tényleg megvalósul, akkor a 2017-es évet még jobb eredményekkel zárhatja majd az ágazat – zárta elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
 

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.