Újabb öngól lehet a könyvvizsgálati enyhítés második lépcsője

2014-01-07

Több, mint 6000 vállalkozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg januártól, mert az állam 200 millióról 300 millió forintra emeli azt az éves árbevétel küszöböt, ami felett kötelező a könyvvizsgálat. Az intézkedés az érintetteket jelentős adminisztrációs tehertől mentesíti, de az államkasszának bevételkiesést eredményezhet – állítja adózási adatokra hivatkozva az Opten.

A vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit és költségeit több jogszabályváltozás is érintette az elmúlt 1-2 évben. „A kormányzat láthatóan úgy akarja csökkenteni az adminisztrációs terheket, hogy közben megtisztítja a piacot a káros elemektől” – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője. Ezek a célok azonban néha ellentmondanak egymásnak így az intézkedések nem mindig érnek célba, máskor pedig kérdéses, hogy a közvetlen haszon megéri-e a közvetett hatásokból származó veszteséget.

A terhek csökkentését célozta a kisadózók tételes adójának (KATA) bevezetése, illetve a nagyobb vállalatokat érintő többlépcsős könyvvizsgálati kötelezettség enyhítése, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A KATA kétségtelenül egyszerű adminisztrációja ellenére sem vált népszerű adózási formává, a könyvvizsgálati enyhítés pedig ellentétesnek bizonyulhat a szürkegazdaság elleni harccal, és több milliárd forintos bevételkiesést jelenthet az államnak. A 2012-es lazítás folyatatásaként 2014-től 200 millióról 300 millió forintra emelkedik a könyvvizsgálati kötelezettség éves minimum árbevételi határa, a statisztikák szerint azonban az adózási fegyelem nagyságrendeket romolhat a „kedvezményezett” vállalatok körében.

A módosítással több, mint 6000 vállalakozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg, és ezzel több, mint 1500 milliárd forintnyi piaci forgalom kerül ki a szigorított ellenőrzés alól. Márpedig az ellenőrzés hiánya a magyar cégeknél gyakran eredményez „ügyeskedést”. Ezt igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 200 milliós limit alatti és fölötti cégek adófizetési „hajlandósága” meglehetősen nagy különbségeket mutat. A 180-200 milliós éves árbevételű, könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek befizetett adója az árbevételhez viszonyítva alig éri el a 0,6 százalékot, míg a 200-220 milliós forgalmi szegmensben ez az arány több mint tízszeres: 7,6 százalék(forrás:www.opten.hu).

„A hasonló árbevételű cégek eredményességének nagyságrendi különbségét nem igazán lehet természetes okokra visszavezetni, sokkal valószínűbb, hogy a szigorú könyvvizsgálati felügyelet nélkül egyes cégek hajlamosak esetenként unortodox megoldásokat is alkalmazni adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében” – figyelmeztet az Opten igazgatója.

A legegyszerűbb adóügyi összefüggéseket figyelembe véve a 200 milliós limit 300 millió forintra emelése 3-4 milliárd forint bevételkiesést okozhat az államnak, tágabb összefüggéseket – például a járulékok és a közvetett szürkegazdasági hatások – is vizsgálva azonban a lépés ennél két nagyságrenddel nagyobb, 30-40 milliárd forintos bevételtől foszthatja meg az államot.

A statisztika alapján a könyvvizsgálati kötelezettség csökkenti a fizetési nehézségeket, és segíti a likviditási egyensúly fenntartását. A könyvvizsgálatra kötelezett cégek 12 százaléka ellen indult végrehajtás 2012-ben, míg a limit alatti cégek esetén ez az arány 14 százalék volt.

A cégeknek sem feltétlenül éri meg a könyvvizsgálat elvetése, mert könyvvizsgálói támogatással a legális adókedvezmények szélesebb körét tudják igénybe venni a vállalatok. A 2012-es beszámolók elemzése alapján a 200-220 milliós árbevételű, könyvvizsgálatra kötelezett szegmens adózás előtti eredményhez viszonyított adója 9 százalék, míg a 180-200 millió Ft árbevételű limit alatti szegmensnél ez az arány 10 százalék felett van, tehát a könyvvizsgáló nélküli cégek nem tudtak ugyanannyi számvitelileg is törvényes adókedvezményt igénybe venni.

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.