Csak egészség legyen (és működő gazdaság)!

2020-03-13

Nehéz lenne vitatkozni azzal, hogy az egészségnél nincs fontosabb az emberek számára. Ugyanakkor sokan nem is sejtik, hogy egy COVID-19 méretű világjárvány milyen módon hat a világ- és a magyar gazdaságra.  Dr. Csorbai Hajnalka – az OPTEN Kft. stratégiai igazgatója – foglalta össze a vírus várható hatását a magyar gazdaság különböző szektoraira.

A járvány okozta válság alapvetően 5 módon hathat a cégekre:
 
  1. Vannak, ahol azonnali primer keresleti problémák jelentkeztek (a klasszikus HORECA szektor mellett ide tartozik a személyszállítás, rendezvényszervezés, a sport és kulturális események piaca vagy épp a képzési piac). Ezeknél a tevékenységeknél a likviditási problémák mellett hosszú távú hatása is lehet a járványnak, egészen biztosan lesznek olyanok, akik nem élik túl. Ez a kiemelten nagy kockázat az OPTEN adatbázisa szerint ez több mint 30 ezer céget érint.
  2. Vannak olyan szektorok, ahol egy gyors reakció után (akár pozitív akár negatív irányába történt ez), hosszabb távon kiegyenlítődhet a piaci hatás. Ilyen lehet a kiskereskedelem jónéhány területe. A bevásárlóközpontokban található bolti kiskereskedelem jelentős válságban van, ugyanakkor várhatóan ez később elnyújtott kompenzálásra kerül. A tartós élelmiszerek felvásárlási dömpingje után viszont várhatóan visszább fog esni a kereslet. Az érintett cégek darabszámát tekintve ez a legnagyobb csoport mind közül, több mint 100.000 vállalkozás tartozik ide.
  3. Számos cégnél nagy létszámú (100 főnél több) munkavállaló dolgozik egy helyen. Ezek közül vannak, ahol tudnak távmunkában is dolgoztatni és vannak – legfőképp a termelő és feldolgozó üzemek -, ahol nem. Akár lokális, akár széleskörű karantén elrendelése esetén ez teljes üzemleállásokat idézhet elő, ami a termelés kiesésén túl foglalkoztatotti átrendeződést is hozhat (fizetésnélküli szabadság, elbocsájtások). Bár ez a csoport számosságát tekintve elmarad az előző kettőtől, az össz alkalmazotti létszámát és a hazai gazdaságban betöltött jelentőségét tekintve komoly szerepet tölt be.
  4. A fizetésképtelenség a vállalati szektoron keresztül egyértelműen tovább gyűrűzik majd a lakossági területre is. A vállalatok többségénél tapasztalható likviditási hiány az éppen csak megindult beruházások újbóli visszaesését és a számlák késedelmes kiegyenlítését vonhatja maga után. A beszállítók mellett ez a hitelintézetek, a követeléskezelő cégek és a hitelbiztosítók számára is problémát jelent. A korábban kihelyezett lakossági hitelek (összességében több, mint 2000 Mrd Ft) vagy épp fennálló követelések teljesülése terén is várható visszaesés, ami a bankok és a behajtócégek mellett az összes lakossági szolgáltatót is sújtani fogja.
  5. Minden válság idején vannak azonban olyan ágazatok, amelyek profitálnak a helyzetből. Ezt semmiképp se értsük pejoratívan, ez szimplán gazdasági ténykérdés. Ide tartozik a gyógyszeripar és -kereskedelem, a vegyipar bizonyos szektorai (fertőtlenítő szerek), a fertőtlenítő és takarító cégek, valamint a tisztítószereket gyártó és forgalmazó cégek. Ide sorolhatjuk akár az online kereskedelmet, a házhozszállítást, az online oktatási platformok üzemeltetőit vagy a távmunkát lehetővé tevő szoftverek piacát is.

Szektorokon átívelően problémát okozhat még:
  • a kiemelten kockázatos országokba/országokból történő export/import tevékenység (Közel 1000 vállalkozás)
  • a kiemelten kockázatos régiókban lévő tulajdonosi körrel rendelkező cégek is válhatnak a válság áldozatává
  • a kritikus ellátási láncú termékek piaca, ahol bármely ponton is jelenik meg probléma, megakaszthatja a termelést (pl.: acél, réz vagy textilipari beszállítókat igénylő termékek esetén).
  • a válság hatására a nemrégiben alapított cégek – különösen az üzleti tervre kényesen érzékeny befektetői háttér miatt – erősebben vannak kitéve a kockázatnak, mint a már pénzügyileg stabilan működők (több, mint 56000 céget alapítottak az elmúlt 2 évben)
  • A KKV és a MULTI cégek között nehéz megállapítani, hogy kik is állhatják jobban a sarat. A KKV-k mellett szól a nemzetközi piacoktól való kisebb függőség és a rugalmasságuk, ugyanakkor ellenük szól a jellemzően alacsony likviditás. A nagyvállalatok mellett szól a professzionális külső és belső kommunikáció, valamint a komplex problémákra kialakított válságkezelési módszerek. Előny továbbá a komoly tőkeháttér ugyanakkor ellenük dolgozik a nemzetközi instabilitás és a kiszámíthatatlanság.
Nem kérdés tehát, hogy a cégeknek meg kell ragadniuk minden eszközt, hogy túléljék a válságot. Ehhez ismerniük kell a lehetőségeket, amelyek egy ilyen nehéz időszakban rendelkezésükre állnak. Nagyon sok cég esetében jelenthet például azonnali segítséget a hirtelen jött bevételkiesésre az adókötelezettségek időbeli racionalizálása – mutat rá az RSM Hungary nemrégiben megjelent tájékoztatása.

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.