Csak egészség legyen (és működő gazdaság)!
Nehéz lenne vitatkozni azzal, hogy az egészségnél nincs fontosabb az emberek számára. Ugyanakkor sokan nem is sejtik, hogy egy COVID-19 méretű világjárvány milyen módon hat a világ- és a magyar gazdaságra. Dr. Csorbai Hajnalka – az OPTEN Kft. stratégiai igazgatója – foglalta össze a vírus várható hatását a magyar gazdaság különböző szektoraira.
- Vannak, ahol azonnali primer keresleti problémák jelentkeztek (a klasszikus HORECA szektor mellett ide tartozik a személyszállítás, rendezvényszervezés, a sport és kulturális események piaca vagy épp a képzési piac). Ezeknél a tevékenységeknél a likviditási problémák mellett hosszú távú hatása is lehet a járványnak, egészen biztosan lesznek olyanok, akik nem élik túl. Ez a kiemelten nagy kockázat az OPTEN adatbázisa szerint ez több mint 30 ezer céget érint.
- Vannak olyan szektorok, ahol egy gyors reakció után (akár pozitív akár negatív irányába történt ez), hosszabb távon kiegyenlítődhet a piaci hatás. Ilyen lehet a kiskereskedelem jónéhány területe. A bevásárlóközpontokban található bolti kiskereskedelem jelentős válságban van, ugyanakkor várhatóan ez később elnyújtott kompenzálásra kerül. A tartós élelmiszerek felvásárlási dömpingje után viszont várhatóan visszább fog esni a kereslet. Az érintett cégek darabszámát tekintve ez a legnagyobb csoport mind közül, több mint 100.000 vállalkozás tartozik ide.
- Számos cégnél nagy létszámú (100 főnél több) munkavállaló dolgozik egy helyen. Ezek közül vannak, ahol tudnak távmunkában is dolgoztatni és vannak – legfőképp a termelő és feldolgozó üzemek -, ahol nem. Akár lokális, akár széleskörű karantén elrendelése esetén ez teljes üzemleállásokat idézhet elő, ami a termelés kiesésén túl foglalkoztatotti átrendeződést is hozhat (fizetésnélküli szabadság, elbocsájtások). Bár ez a csoport számosságát tekintve elmarad az előző kettőtől, az össz alkalmazotti létszámát és a hazai gazdaságban betöltött jelentőségét tekintve komoly szerepet tölt be.
- A fizetésképtelenség a vállalati szektoron keresztül egyértelműen tovább gyűrűzik majd a lakossági területre is. A vállalatok többségénél tapasztalható likviditási hiány az éppen csak megindult beruházások újbóli visszaesését és a számlák késedelmes kiegyenlítését vonhatja maga után. A beszállítók mellett ez a hitelintézetek, a követeléskezelő cégek és a hitelbiztosítók számára is problémát jelent. A korábban kihelyezett lakossági hitelek (összességében több, mint 2000 Mrd Ft) vagy épp fennálló követelések teljesülése terén is várható visszaesés, ami a bankok és a behajtócégek mellett az összes lakossági szolgáltatót is sújtani fogja.
- Minden válság idején vannak azonban olyan ágazatok, amelyek profitálnak a helyzetből. Ezt semmiképp se értsük pejoratívan, ez szimplán gazdasági ténykérdés. Ide tartozik a gyógyszeripar és -kereskedelem, a vegyipar bizonyos szektorai (fertőtlenítő szerek), a fertőtlenítő és takarító cégek, valamint a tisztítószereket gyártó és forgalmazó cégek. Ide sorolhatjuk akár az online kereskedelmet, a házhozszállítást, az online oktatási platformok üzemeltetőit vagy a távmunkát lehetővé tevő szoftverek piacát is.
Szektorokon átívelően problémát okozhat még:
- a kiemelten kockázatos országokba/országokból történő export/import tevékenység (Közel 1000 vállalkozás)
- a kiemelten kockázatos régiókban lévő tulajdonosi körrel rendelkező cégek is válhatnak a válság áldozatává
- a kritikus ellátási láncú termékek piaca, ahol bármely ponton is jelenik meg probléma, megakaszthatja a termelést (pl.: acél, réz vagy textilipari beszállítókat igénylő termékek esetén).
- a válság hatására a nemrégiben alapított cégek – különösen az üzleti tervre kényesen érzékeny befektetői háttér miatt – erősebben vannak kitéve a kockázatnak, mint a már pénzügyileg stabilan működők (több, mint 56000 céget alapítottak az elmúlt 2 évben)
- A KKV és a MULTI cégek között nehéz megállapítani, hogy kik is állhatják jobban a sarat. A KKV-k mellett szól a nemzetközi piacoktól való kisebb függőség és a rugalmasságuk, ugyanakkor ellenük szól a jellemzően alacsony likviditás. A nagyvállalatok mellett szól a professzionális külső és belső kommunikáció, valamint a komplex problémákra kialakított válságkezelési módszerek. Előny továbbá a komoly tőkeháttér ugyanakkor ellenük dolgozik a nemzetközi instabilitás és a kiszámíthatatlanság.