Egy cég már nem elég, de milyen, amikor 100 sem?
2021-01-20
Szép számmal vannak olyan hazai vállalkozók, akik tízesével számolják a cégeiket. Mégis mintha történt volna valami ez elmúlt években, a céghalmozás már nem olyan népszerű, mint korábban.
Már komoly hagyománya van Magyarországon a cégbirodalmak építésének. Jelen esetben nem az árbevételben kiemelkedő, hanem a cégszámban rendkívüli cégcsoportokról beszélünk. Ma már gyakorlatilag természetesnek is mondható, ha egy vállalkozó 10-20 vagy akár több cégben is érdekelt. Az ilyen típusú cégbirodalmak számosságban 2020 elején tetőztek hosszú évek növekedése után, de a tavalyi év során a trend, ha nem is erőteljesen, de csökkenésbe fordult.
2020 év elején például még 12 ezer olyan vállalkozó tevékenykedett Magyarországon, amely 5-nél több vállalkozásban volt érdekelt, de 2021 év elejére már „csak” 11 ezer körül van az ilyen vállalkozók száma. Örülni azonban még korai lenne, a cégbirodalmak ilyen típusú átalakulásától még korai lenne a cégvilág tisztulását várni.
2020 év elején például még 12 ezer olyan vállalkozó tevékenykedett Magyarországon, amely 5-nél több vállalkozásban volt érdekelt, de 2021 év elejére már „csak” 11 ezer körül van az ilyen vállalkozók száma. Örülni azonban még korai lenne, a cégbirodalmak ilyen típusú átalakulásától még korai lenne a cégvilág tisztulását várni.
| Végső tulajdonoshoz köthető cégek száma | Magánszemély végső tulajdonosok száma | Egyéb szervezeti végső tulajdonosok száma |
| 6-10 | 7 466 | 486 |
| 11-15 | 1 279 | 148 |
| 16-20 | 1 039 | 66 |
| 21-50 | 1 442 | 78 |
| 51-100 | 57 | 21 |
| 100 felett | 6 | 6 |
Egyrészt a trend még nem olyan jelentős, hogy egyértelmű következtetést lehessen levonni, másrészt elsősorban a kisebb cégcsoportok vannak eltűnőben. Egyes kategóriákban még növekszik is a céghalmozási jelenség. Jelenleg mintegy 1500 magánszemély büszkélkedhet 20-nál több tulajdonolt vállalkozással, míg 1 évvel korlábban még csak 800 körül volt ez az érték. Másrészről pedig a tulajdonosok átvilágítása nem minden esetben egyszerű, például egy alapítvány, egy zártkörű részvénytársaság vagy éppen egy befektetési alap tulajdonosi háttere kevésbé transzparens.
Fontos hangsúlyozni, hogy számtalan valódi gazdasági oka lehet annak, ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy több cég szükséges üzleti folyamatainak kiszolgálásához. Az összkép ugyanakkor azt sugallja, hogy néha hajlamosak túlzásba esni a hazai vállalkozók. Ha két vállalkozás gazdasági és fizikai értelemben is függetlenül működik egymástól, a napi működést tekintve szinte lényegtelen is, van-e közös tulajdonosa. Ha a közös tulajdonú cégek között szállító-vevő kapcsolat is azonosítható, még mindig nem jelent feltétlen problémát, ugyanakkor ez sokszor már ingoványosabb talajt is jelent. A közös tulajdonú vállalkozásokban a közös érdek számos szürke területet jelentő adóoptimalizálási lehetőségre is kaput nyit.
A cégbirodalmakban igen szélsőséges jelenségekkel is találkozhatunk. Jelenleg például 6 olyan tulajdonos vállalkozó magánszemély gazdálkodik Magyarországon, amely több mint 100 vállalkozásban érdekelt. Az extrém jelenségek száma azonban látszólag csökkenőben van, egy évvel ezelőtt még 12 ilyen vállalkozó volt az országban, mára ez az érték a felére csökkent. Ekkora cégbirodalom átlátása tulajdonosi szerepkörből komoly kihívásnak tűnik, és az adatok alapján nem lett egyszerűbb az életük az elmúlt években sem, legalábbis erre utal a kategória mélyrepülése.
Hosszú távon szerencsés lenne a gazdaság szereplői számára, ha az ilyen extrém cégcsoportok visszaszorulnának. A cégcsoportokat ugyanis a partnerek szemszögéből is át kell látni, értékelni, minősíteni. Az általános transzparencia nagyban tudja gyorsítani a kockázatkezelési folyamatokat, de a döntéshozásra és általános adminisztrációra is jótékony hatással lehet.
Fontos hangsúlyozni, hogy számtalan valódi gazdasági oka lehet annak, ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy több cég szükséges üzleti folyamatainak kiszolgálásához. Az összkép ugyanakkor azt sugallja, hogy néha hajlamosak túlzásba esni a hazai vállalkozók. Ha két vállalkozás gazdasági és fizikai értelemben is függetlenül működik egymástól, a napi működést tekintve szinte lényegtelen is, van-e közös tulajdonosa. Ha a közös tulajdonú cégek között szállító-vevő kapcsolat is azonosítható, még mindig nem jelent feltétlen problémát, ugyanakkor ez sokszor már ingoványosabb talajt is jelent. A közös tulajdonú vállalkozásokban a közös érdek számos szürke területet jelentő adóoptimalizálási lehetőségre is kaput nyit.
A cégbirodalmakban igen szélsőséges jelenségekkel is találkozhatunk. Jelenleg például 6 olyan tulajdonos vállalkozó magánszemély gazdálkodik Magyarországon, amely több mint 100 vállalkozásban érdekelt. Az extrém jelenségek száma azonban látszólag csökkenőben van, egy évvel ezelőtt még 12 ilyen vállalkozó volt az országban, mára ez az érték a felére csökkent. Ekkora cégbirodalom átlátása tulajdonosi szerepkörből komoly kihívásnak tűnik, és az adatok alapján nem lett egyszerűbb az életük az elmúlt években sem, legalábbis erre utal a kategória mélyrepülése.
Hosszú távon szerencsés lenne a gazdaság szereplői számára, ha az ilyen extrém cégcsoportok visszaszorulnának. A cégcsoportokat ugyanis a partnerek szemszögéből is át kell látni, értékelni, minősíteni. Az általános transzparencia nagyban tudja gyorsítani a kockázatkezelési folyamatokat, de a döntéshozásra és általános adminisztrációra is jótékony hatással lehet.