Háromszor több a tisztségviselő az állami cégekben
Az állami vállalatokhoz jóval több tulajdonos és cégjegyzésre jogosult kapcsolódik, mint a magánszektor cégeihez, és ezeknek a személyeknek az életkora is magasabb, mint a versenyszférában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Szektortól függetlenül igaz ugyanakkor, hogy a cégméret növekedésével csökken a nők száma a tisztségviselők között.
A tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak számát vizsgálva jól látható, hogy míg az állami szektorban átlagosan kilenc fő jut egy vállalatra, a magánszektorban csupán három. Az árbevétel emelkedésével mindkét területen egyre több tisztségviselő kapcsolódik egy-egy céghez.
Nemek tekintetében az állami és a magánszektorban is megfigyelhető a – majdnem kétszeres – férfitöbbség a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak között. Általánosságban elmondható, hogy csak a cégjegyzésre jogosultakat tekintve még nagyobb a férfiak aránya, és az is jól látszik, hogy az árbevétel növekedésével párhuzamosan a nők száma fokozatosan csökken a vezetők között: a 10 millió forint alatti cégek esetében 59-41 százalék a férfi-nő megoszlás, az 1 milliárd forint feletti cégeknél ugyanez az arány már 71-százalékos férfiuralmat mutat.
A tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak legnagyobb része 36–45 éves, továbbá 46 és 65 év közé is jelentős hányaduk esik. Mondhatjuk tehát, hogy jelenleg az „X generáció” tagjai foglalják el a cégek legtöbb tisztségviselői pozícióját. Ha az árbevétel tényezőjét is bevezetjük a vizsgálatba, egyértelmű a következtetés: minél magasabb a cég árbevétele, annál idősebbek a tulajdonosok és vezetők.
Az állami és a magánszektor tulajdonosainak és cégjegyzésre jogosultjainak korát összevetve azt látjuk, hogy az előbbiben tevékenykedők idősebbek: az állami társaságokban a tisztségviselők átlagéletkora 52 év, a magánszektorban csak 47,5 év.
Kockázatosság és stabilitás szempontjából nézve az állami szektor cégei összességében biztonságosabbnak tűnnek a magánszektoréinál. Természetesen az is elmondható, hogy az árbevétel növekedésével egyre kisebb a cégek kockázati tényezője: míg a 10 millió forint alatti árbevételű társaságoknak csak 3 százaléka esik a legkisebb kockázatú kategóriába, az 1 milliárd forint fölöttieknek már 71 százaléka. Az éves árbevétel növekedésével emelkedik az eljárással nem érintett, bejelentett tartozásokkal nem rendelkező, vagyis „rendben működő” cégek aránya, de itt is megfigyelhető az állami és nem állami tulajdonban levők közötti eltérés: az állami szektorban a rendben működő társaságok aránya 73 százalék, a magánszektorban viszont csupán 65 százalék.