Növekedési pályán a hazai halgazdálkodás
2019-08-16
A 2018-os pénzügyi beszámolók alapján a piaci szereplők az árbevételük mellett a dolgozói létszámukat is tudták növelni – állítja Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
| Időszak (év) | Működő cégek száma (db) | Alkalmazotti létszám (fő) | Éves nettó árbevétel (eFt) | Felszámolási eljárás alá került cégek száma (db) | Végrehajtás alá került cégek száma (db) | CFI (%) |
| 2015 | 271 | 1 423 | 14 247 364 | 0 | 23 | 7,75 |
| 2016 | 284 | 1 495 | 14 109 609 | 1 | 23 | 12,32 |
| 2017 | 279 | 1 612 | 16 820 000 | 1 | 29 | 7,53 |
| 2018 | 288 | 1 670 | 17 963 000 | 5 | 12 | 10,42 |
2018-ban a főtevékenységként halászatot és halgazdálkodást megjelölő vállalkozások száma a 2017-es visszaesést követően növekedésnek indult. 2018-ban 288 darab ilyen profilú vállalkozás működött az országban. Ezzel párhuzamosan a szektor összesített nettó árbevétele 2016 óta egyenletesen emelkedik, 2018-ban majdnem elérte a 18 milliárd forintot. A kedvező eredményeket egyértelműen a 2018. január 1-jén hatályba lépett áfa csökkentés magyarázza. Szintén kedvező folyamatot jelez, hogy a bevételekkel párhuzamosan az alkalmazotti létszám is emelkedett, hiszen 2015-höt képest 2018-ban 247 fővel többen dolgoznak a hazai halgazdaságokban.
Szintén a cégek stabilitását támasztja alá, a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban és 2017-ben összesen 1-1 ilyen cég akadt, míg 2018-ban összesen 5), valamint azon cégek csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2017-ben 29 ilyen cég volt, ami a tavalyi évben 12 darabra mérséklődött. A cégfluktuációs index a vizsgált időszakban hektikusan alakult 7% és 12 % között, ami elmarad az országos átlagtól és a piaci szereplők stabilitását jelzi.
A piaci eredményeket leginkább befolyásoló tényező, a hazai halfogyasztási szokások ugyanakkor rendkívül lassan változnak a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018 évről szóló statisztikai jelentése szerint. (forrás: http://new.magyarhal.hu/UserFiles/files/Lehala%CC%81sza%CC%81s_2018_kiadva%CC%81ny_ve%CC%81gleges.pdf) a hazai halfogyasztás még mindig elég erősen idényjellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak alapvetően halat a hazai fogyasztók. Az éves átlagos halfogyasztás 5-7 kg között mozog, ami még mindig messze elmarad az uniós átlag 20-22 kg-os értékétől. Fajok tekintetében pedig megdönthetetlennek tűnik a pontyfogyasztás túlsúlya, biztató viszont, hogy növekszik az érdeklődés a különböző feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt.
Kedvező fejlemény a szektor jövőjével kapcsolatban, hogy idén tavasszal jelentették be, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban 18 milliárd forint közelébe emelkedhet a halászati ágazatot érintő pályázati források mértéke, ami az előző ciklushoz képest 10%-os növekedést jelent. Előreláthatólag az országba érkező halászati források 87 százalékáról a magyar irányító hatóság dönthet majd, míg 13 % marad Brüsszel hatáskörében marad. A következő ciklusban a termelő beruházások mellett akva-élelmiszeripari, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági beruházásokra is tervezik kibővíteni a támogatásokat.
A hazai halászati és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar szereplőinek jövőjét a támogatások mellett a fogyasztási szokások megváltozása és az ezek elérése törekvő különböző kampányok sikeressége fogja meghatározni – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Szintén a cégek stabilitását támasztja alá, a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban és 2017-ben összesen 1-1 ilyen cég akadt, míg 2018-ban összesen 5), valamint azon cégek csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2017-ben 29 ilyen cég volt, ami a tavalyi évben 12 darabra mérséklődött. A cégfluktuációs index a vizsgált időszakban hektikusan alakult 7% és 12 % között, ami elmarad az országos átlagtól és a piaci szereplők stabilitását jelzi.
A piaci eredményeket leginkább befolyásoló tényező, a hazai halfogyasztási szokások ugyanakkor rendkívül lassan változnak a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018 évről szóló statisztikai jelentése szerint. (forrás: http://new.magyarhal.hu/UserFiles/files/Lehala%CC%81sza%CC%81s_2018_kiadva%CC%81ny_ve%CC%81gleges.pdf) a hazai halfogyasztás még mindig elég erősen idényjellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak alapvetően halat a hazai fogyasztók. Az éves átlagos halfogyasztás 5-7 kg között mozog, ami még mindig messze elmarad az uniós átlag 20-22 kg-os értékétől. Fajok tekintetében pedig megdönthetetlennek tűnik a pontyfogyasztás túlsúlya, biztató viszont, hogy növekszik az érdeklődés a különböző feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt.
Kedvező fejlemény a szektor jövőjével kapcsolatban, hogy idén tavasszal jelentették be, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban 18 milliárd forint közelébe emelkedhet a halászati ágazatot érintő pályázati források mértéke, ami az előző ciklushoz képest 10%-os növekedést jelent. Előreláthatólag az országba érkező halászati források 87 százalékáról a magyar irányító hatóság dönthet majd, míg 13 % marad Brüsszel hatáskörében marad. A következő ciklusban a termelő beruházások mellett akva-élelmiszeripari, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági beruházásokra is tervezik kibővíteni a támogatásokat.
A hazai halászati és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar szereplőinek jövőjét a támogatások mellett a fogyasztási szokások megváltozása és az ezek elérése törekvő különböző kampányok sikeressége fogja meghatározni – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.